Kényelemszakértő.hu

Lakberendezési cikkek és bútorvásárlási tanácsok a Kényelemszakértőtől

 

Alaprajz készítés

Alaprajz készítés, de hogyan? Nem is olyan egyszerű, mint gondolnád...

Először gondold végig, hogy mi kerüljön a papírra!

Az egész lakás, vagy csak néhány helyiség méretét akarod felvenni? Ezután döntsd el, milyen méretarányban akarsz dolgozni! Mindenképpen olyan méretet válassz, ami ráfér a papírra! Használj derékszögű vonalzót a falak rajzolásához, és ügyelj rá, hogy a falszerkezetek párhuzamosak, illetve merőlegesek legyenek egymással.

Rajzold be a kéményeket is! A teherhordó falak általában 38 cm vastagok, a válaszfalak pedig 12 cm-esek. A legjobb, ha leméred, mert minden épület más és más. A tetőtér felvétele során szaggatott vonallal jelöld be az 1,90 m magasság vonalát. Az ettől kisebb belmagasságú tereket fél mérettel számolják bele a hasznos alapterületbe. Vigyázz azonban arra, hogy a burkolásnál ez a terület teljes mérettel jelentkezik!

A méretarány nagyon fontos a műszaki rajzok készítésénél. Az alaprajzot mindig mérethelyesen kell ábrázolni, vagyis a méretarányok megtartásával kell lekicsinyítened a lakásodat.

A méretarány tehát egy arányszám, amely megmutatja, hogy az elkészített rajz hányad része a valóságnak. A lakberendezési alaprajzokon általában 1:50 vagy 1:100 méretarányt alkalmazunk. Ha egy-egy helyiséget rajzolsz csak le, akkor alkalmazhatsz 1:20, ha valamilyen egészen kis részletről készítesz rajzot, akkor akár
1:1 méretarányt is.

De hogyan is számoljuk ki? (Egy kis matek) Lássuk előbb az alaprajz készítését, amikor a valóságból kell kiindulnunk! A legegyszerűbb 1:100 méretarány esetén a valóságban 15 m = 1500 cm–t elosztod 100-al, akkor 15-öt, vagyis 15 cm-t kapsz. 1:50-es méretaránynál 1500 / 50 = 30 cm lesz a rajzon.

Az alaprajzok olvasásánál a méreteket visszafelé számoljuk, ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 1:100 méretaránynál 1 x 100 = 100 cm, vagyis 1 m. 1:50-es méretaránynál 1 x 50 = 50 cm. Vagyis ami a rajzon 1 cm, az a valóságban 0,5 m.

A nyílászárók jelölése nem a legegyszerűbb feladat.

A lakberendezési rajzokon mindig félköríves jelöléssel kell megmutatni az ajtó nyitási irányát. A nyílászárók középvonalát arra merőleges vékony vonallal kell jelölni, és a méretét erre kell ráírni úgy, hogy alulról és jobbról legyen olvasható. A vonal fölé kerül mindig a szélesség, alá pedig a magasság. Ablakok esetén a parapetmagasságot (vagyis az ablakpárkány magasságát) is fel kell tüntetni (pl. PM 90). Az ablakok szerkezetének jelölése a valóságnak megfelelően történik: egy vagy két vonallal jelöljük az üvegek rétegszámát. A tokot is mindig be kell rajzolnod.

Ezután következik a belső és külső méretvonalak és a méretek magadása. Úgy add meg a méreteket, hogy azok a valóságban egymáshoz képest mérhetők legyenek!

Mivel ez lakberendezési rajz, nem célunk az ablak középvonalának megadása, sokkal inkább érdekel bennünket, hogy az ablak széle a valóságban milyen messze van a faltól. Pl. egy fal-ablak fal szerkezetű falszakaszt úgy méretezz, hogy megméred a faltól az ablakig, (pl. 65 cm), majd az ablak mérete következik (pl. 158 cm), és az ablak másik oldalától a falig (pl. 146 cm). Ez összesen 369 cm.

Végezz egy ellenőrző mérést is, faltól falig, nehogy elmérj, vagy elszámolj valamit!


Kovács Krisztián
Kényelemszakértő

Kényelemszakértő.hu


Kapcsolódó cikkek

Íróasztalok, számítógépasztalok

Íróasztalok, számítógépasztalok

A dolgozószoba berendezése is fontos. De hogyan válasszunk megfelelő bútort?
Fix kanapék, heverők

Fix kanapék, heverők

Praktikus kialakítású heverők és fix kanapék. De mikor is jó választás ez a fajta bútor?
Az ülőgarnitúrák tipikus hibái

Az ülőgarnitúrák tipikus hibái

Az ülőgarnitúrák felépítéséből következtethetünk a minőségre. Kattints és olvasd el!
Elemes bútorok

Elemes bútorok

Akár az egész lakást berendezheted egy bútorcsaládból.
Fotelek

Fotelek

Egy kényelmes fotel nem hiányozhat a nappaliból!